Az utóbbi napok :-)

Mamával körjátékoznak :-)

Itt valóban elaludt Benedek, úgy vittem be az ágyába :-)


Petra csak úgy csinált, mint aki alszik

Huncutkák :-)

Mononukleózis

Sajnos az utolsó napunk a Gyerekszigeten nem úgy sikerült, mint azt terveztük. Éppen csak kiértünk, Petrun azt vettük észre, hogy lázas. Mivel mindig van nálunk lázmérő és lázcsillapító, így kezeltük a dolgot. Meleg is volt, és a láz is makacsnak bizonyult, mert nagyon nehezen ment le. Amikor lement Petrus játszott és jól érezte magát.

Hétfőn délután rendelt a Doktor nénink. Indultam is hozzá, hogy nézze meg az én Hercegnőmet, mi baja van. Sajnos a Mi Doktor nénink szabadságon volt, mire oda értünk a helyettese nem fogadott minket. Így megvártunk egy másik Doktor nénit, aki nagyon aranyos volt. Megnézte tetőtől-talpig Petrust. Kaptunk antibiotikumot, és tanácsokat. Ha nem javul, csütörtökön vissza vinni hozzá kontrollra. Még aznap este be is pisilt a Kincsem.Mondtuk Neki, ez előfordul és nincs semmi baj.
Én senkinek nem kívánom azokat a napokat, amik hétfő után jöttek. Alig aludtunk, lestük Petrus minden mozdulatát, rezdülésést. A láza nagyon magas volt, folyamatosan borogattam, amit 5percenként cserélhettem neki. Aztán jött a priznitz is. Nem nyerte el a tetszését, de sajnos nem volt más választásom. Didergett az ölemben, és fájt a szívem, hogy ennyire tehetetlen vagyok. Jóformán azokon a napokon lázcsillapítókon élt. Amikor megevett egy fél tányér levest nagyon örültünk.
Volt 40fokos láza is, illetve a végét nem tudom mennyi lett volna, mert csak addig mértem, utána vittem fürdeni. Szegénykém kétéltű lett azokon a napokon. Benedek meglepően jól kezelte ezt a helyzetet, nem csinált rosszat. Sajnáltam, hogy kevesebb időt tudok neki szentelni.
Csütörtökön vissza az Orvoshoz, mert nem nagyon akart Petru láza csökkenni. Kaptunk egy másik antibiotikumot és egy beutalót vérvételre, ahová pénteken reggel el is mentünk. Bejelentkezünk, mikor mondja a Hölgy, hogy nem biztos le tudják venni a vérét, mert ez felnőtt rendelő. Megnézi egy kollegája, de ha nem megy, akkor irány a Heim Pál kórház. Na éppen az hiányzott volna nekünk. De valami csodával határos módon le tudták venni a vért, és Petrus olyan kis Hős volt. Én felkészültem minden lehetőségre, de legfőképp arra, hogy sokat kell várnunk. Pakoltam is színezőt és színest is. De egyből hívtak is minket, ahogy leadtam a papírt a Hölgynek. Azon a pénteken Petrus egy Hős volt, az én Hősöm :-)
Szombatra meg Benedek lázasodott be. Azt hittem ennél rosszabb már nem jöhet. De sajnos jött, mert vasárnapra bepötyösödött a kis Hercegem. Calciumos innivalót nem akarta meginni.
Hétfőn mentünk vissza a Doktor nénihez, mert nála volt a vérévétel eredménye. Nem sokkal kecsegtetett, mert kiderült, hogy Mononukleózisa van/volt Petrusnak. Láza már péntek óta nem volt, csak könnyebben elfáradt mint máskor.
Doktor néni megnézte Bencit is, kapott fürdetőt és krémet is. Szegénykét kiütötte a paracetamol. Miből is gondoltuk, hogy az Ő kis szervezete bírni fogja, ha sem Petrusé, sem Apáé nem bírja. Pár nap alatt szépen elmúlt neki. A láz pedig egy éppen úton lévő fogacska miatt volt.

Meggyógyultunk, remélem ez így is marad...